2015. július 7., kedd

Július Szent Jakab hava

Már többször említettem, hogy mi már nem vándorolunk.A vándorlásaink során   nagyon sok helyen megfordultunk.
Minden letelepedés más volt.
Egyszer kétszer sikerült olyan helyet kifognunk ahol úgy éreztük magunkat, mintha otthon lennénk. Persze ennek ára is volt .Említettem hogy  a vándorlásra hosszú listával  készültünk. Ahogy összekészítettem a felírt dologból valamit,  kihúzva  és így tovább.
A tanya  kialakításával  minden a helyére kerül. A vízzel teli kannák, a  felpakolt élelmiszer,ami előre elkészített  ételekből,  a minden nap használt liszt cukor  kávé tej  fűszerek  szalonna.
Ágynemű,  egy nagy lavór! hogy milyen jó volt benne megfürödni egy -egy nehéz nap estéjén!
A főzés is nagyon nomád körülmények között zajlott, négy tégla, bogrács s készült az étel! A debreceni illetve a téglási erdőkben ettem először (slambucot ).Nem így kell írni? 
A hosszú időt, három hetet általában az akácon töltöttük, de  nem volt ritka  ennyi  idő a napra forgón sem.   Felügyelet nélkül sosem hagytuk az állományunkat. Hiszen minden vagyonunk ebben  volt.
Sajnos egyre másra hallani  hogy innen onnan ellopják a családokat. Hát ez nagyon lesújtó mivel a sok év  megfeszített munka tűnik el egyik pillanatról a másikra.
Amikor egy két nap elteltével a méhek megnyugodtak és mi is megtaláltunk minden olyan dolgot ami a napi munkához kellett, a mindennapi feladat a méhek figyelése, mozgása  rendezgetése volt ..Ezek a rutin feladatok csak akkor voltak kissé bonyolultak és majdnem lehetetlenek amikor a még nem egészen két éves  gyermekünk is velünk volt a vándorlás ideje alatt.
Mondtam hogy ez az időszak nagyon nomád körülmények között történt!
Ne feledkezzünk el a lényegről a méhek fontossága volt az első. A hordás miatt vagyunk itt
mézet szeretnénk velük gyűjtetni. 
Erre készülődünk  januártól, hogy olyan családjaink legyenek amik bomba erősek.  
Általában a tanya kialakításánál a döntő szempont, hogy  elérhetőek legyenek amik a napi feladatokhoz szükségesek.
Sajnos nem mindig tudtuk átlátni az állományunkat  (,nem panasz). Ugye középen a bódé,  két oldalt  a kaptársor és bizony volt mikor vagy egyik vagy a másik becsapott.
Mindig figyeltünk arra, hogy amikorra a méheknél kinyitjuk a kijárókat rögtön találjanak  vizet.
Ha elgondolkodtok miért is a víz a legfontosabb számukra.? 
 Közel hat óra amíg be vannak zárva ,és a gondoskodó  méhek  már a fiasítás  számára vitték az  vizet.
Ez az akácon nem jelentkezik ilyen S.O.S. nek .Ott az akác még harmatos, nektár, könnyebben átvészeli a fiasítás.
Ha nincs a közeletekben patak vagy valamilyen víz meder  a méheknek hatalmas területet kell bejárniuk miatta.Tehát első legfontosabb szabály gondoskodni itatóról!!
Ez a napraforgóra vándorláskor   még nagyobb feladat.!
Nagyon fontos még a jó helyre való letelepedés:Ne felejtsétek el most van a legmelegebb hónap és ha nincs árnyékotok, a méhekkel együtt fogtok szenvedni.
Mi ezt már megtapasztaltuk!Nem mindig lehet a szabadban pergetni csak akácon  és akkor bizony a  méhek miatt marad a bódé.+ 52fok.
A vándorlásnál a családokat alaposan figyeljétek, hogy melyikből  járnak többen vagy kevesebben és akkor lépni kell! Meg kell cserélni a kaptárokat azért hogy a hordás kiegyenlítettebb legyen .
Így a kijáró méh a gyengébb családot erősíti . Ilyenkor nincs veszekedés egy mézzel teli  fáradt méhet bármely család beenged.
Gondolom a napokban aki elhatározta, hogy letelepszik  napraforgóra már vagy ott van vagy  úton. Készítettem  a múlt héten  egy- két képet,  most kezd nyiladozni szerintem senki nem késett még  el!  Sok sikert mindenkinek.!! És egy számunkra kedves kezdő méhészkedésünkről készült nagyon régi fotó. 


         

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése