Időjárás

Pünkösd hétfő és sajnos a tegnapi ragyogó napsütést megint eső váltotta fel, hát már az itthoni akácra nem kellene. Gondolom, akik a déli akácra vándoroltak már lassan készülődnek az északi virágzásra, s jól hordtak a méhek is.Sikerült jó hordás volt s nem üres hordókkal jöttök. Hát bizony volt pár alkalom, év amikor  még a fuvardíjat sem tudtuk megkeresni. szinte üresen jöttünk haza mert a amíg ott voltunk végig esett az eső.Egész nap a tűz körül üldögéltünk s nem szégyenlem sokszor sírtam. Az egész tavasz arról szólt, hogy megyünk, készülődtünk  mű lépeztünk, listát vezettünk, hogy mi az amit   vinnünk kell , ugye erdőbe mentünk s mivel hosszú ideig kocsink sem volt, nem lehetett otthon felejteni semmit. Sosem volt új autónk az 50 év alatt nem tudtam az új illatát megérezni.Ez az esős idény nagyon megviselt bennünket  hazaérve Borsodba ott is ilyen idő volt. Volt olyanban részetek? amikor  a nagy rakományt mondjuk Nagykőrösön felpakoljátok( egy  Ignác kaptár üresen is 65-70 kg) majdnem reggelre hazaértek általában éjjel 2 óra  ember nincs, csak ketten + a sofőr és ott botorkálsz halálos fáradtan, álmosan, fázósan de le kell pakolni mert a teher autó megy vissza.  Ez 2-3 órát jelent. Hajnalodik  már nagyon eleged van aludni!! de a kijárókat ki kell nyitni ,lábra kell állítani. Visszagondolva  hihetetlen mit ki nem bír az ember! Na ez ment hosszú évekig! Később sikerült egy Trabantot venni azzal voltunk Hejőpapin  a repcén  és egy  csoda járgánnyal, Muszáj volt önállósítani magunkat a Volánól, mert nem mindig akkor jött fuvarba amikor nekünk kellett .Ez volt a GAZ 51 -es bikaerős de  hatalmas étvágya volt.Mint említettem otthon ,  az a borsodi hegyek között volt .Az időjárást csak pár éve tudom összehasonlítani más területtel .A régi zordabb volt s nagyon kiszámíthatatlan,kevés méhlegelő  monoton kaja, semmi változatos étek a méheknek.Tavasz  gyümölcs  fák,  pitypang, később  kis csenevész akácfák. A nagyok "elfogytak" a kicsik még nem kellettek.Volt olyan év, amikor   több mázsa cukorral tudtuk megmenteni a méh családjainkat  az éh haláltól. Nagyon hiányzott a tavaszi fűz a mogyoró és minden más ami a  méheket erősíti és fejlődnek .Na de vissza a hordáshoz! Láttatok már  a kijáró nyíláson rebegtető szárnyú méheket? Ők azért vannak a "kapuban" ők dolgozzák, szárítják a  nektárt. Ezzel a szárny rebegtetéssel ki terelgetik a párát és mézzé alakítják. Nagy munka! Általában a méz pergetést akkor kezdjük amikor belenézve a kaptárba a kereteken  fehér viaszt látunk. Ezt nevezzük fehérítésnek már ez a méz nem híg : a méhek  spajzolnak lefedték viasszal szűkösebb időkre számítva. Nem hiszitek el mire nem képesek ezek a kis drágák! Nagyon spórolnak ,a mézükre nagyon vigyáznak beosztással élnek. A kép a GAZ -ról kicsit gyenge minőségű, de van aki ismerte most talán a Gazellára keresztelték az új típust.Kedves kezdő méhészek nagyon jól tennétek s tanácsolnám nektek, hogy forgolódjatok sokat a kaptárotok körül és olvassátok  a szakkönyveket vagy keressétek a képzettebb méhészeket hogy  legyen hosszú évekre egy nagyon hasznos  és szépséges  élményetek a méhészkedés.