Bőkezű május.

Keressük meg a Lucát! Ezzel fejeztem be a a múltkori bejegyzésemet Hát a macska keresése három hétig tartott .Amikor nem a méhekkel dolgoztunk  folyamatosan az erdőt jártam hátha rátalálok a szerencsétlenre. Több tanyára beszóltam  nem látták, de bizony volt aki nagyon haragosan mondta, hogy bizony látott egy kóbor macskát sőt a kiscsirkékben is kárt tett. Persze elzavarta mi mást  csinálhatott volna. Tehát valahol barangol és keres minket. Készülődtünk már hazafelé  azt hiszem másnap már indultunk volna, mikor nyávogva, lesoványodva, teli kullanccsal megtalálta a táborhelyünket. Nagy volt az öröm mindkét részről. Tehát a Luca meg lett.!. Folytatva  májusi beszámolómat , hát igen viszonylag a több éves akáctalan időszakot nézve most azt hiszem nem lehet panaszra okotok kedves méhésztársaim. Persze gondolom az akác alsó részét érte fagy, de az erdőben vannak idősebb nagyobb példányok amiről tudtak hordani a jó erős családok. Szerintem jó volt a gyümölcs( persze nem mindenhol) ,  talán a repcén is gyarapodott az állomány, és az akácra   talán túlságosan is megerősödtek.Én ezt a saját tapasztalatunk alapján   írom .Mi álló méhészettel dolgozunk  már a korunk miatt sem  vándorolunk,  naponta tudjuk ellenőrizni a kaptárakat nagyon odafigyeltünk a méhek bölcsőzésére ,És mégis! becsapott bennünket , Akárhogy is figyeltük  sajnos nem tudtuk megállítani őket. A rajzást csak úgy tudjuk megállítani hogy munkát adunk  a családnak: műlépezés,  bölcsők lerombolása, régi anya szárny levágása, és talán fiasításos keret,,ek  elvétele.Ezek a drasztikus dolgok talán segítenek, hogy ne rajozzon le  a család ne bosszankodjunk  és ne másszunk  fára. Már hamarabbi írásomban említettem, egy  idős méhész a falunkban azt tanácsolta, hogy here fiasításos kerettel csalogassuk  a rajokat  oda ahova esetleg szeretnénk.Persze ez nem olyan 100% os tipp. Nekünk kétszer bevált a harmadiknál nem jött össze.Nagyon sajnálatos  ha a méhészet a rajzás miatt lerobban.Az akác hordás lassan véget ér   befejeződik a pergetés, és mindenki a kialakuló  felvásárlási ,eladási árra kíváncsi.  Na majd  meglátjuk. Az akác után gondolom a vándorlás nem fejeződik be mindenkinek, kezdődik lassan a vaddohány. Amit  már gyomnak minősítettek. Van még valahol?? Vagy olyan rettegett növény lett mint  a parlagfű? amiről még virágport is hord a méh.! , mert ezek kis rovarok nem mennek  a  mérgező növényekre . Ki ne hagyjam a hársat!!  A fákat elnézve gyönyörűek,  talán mézelni is fog . Ezt nem tapasztaljuk már a harmadik éve. Vagy esik amikor virágzik, vagy borzasztó a hőség  Tehát ezt a hónapot úgy zárjuk le, hogy a körülményekhez képest  nekünk nincs okunk panaszra. Ehhez fűznék egy mondatot amit egy hasonló családdal méhészkedő mondott :nahát egy ember, aki meg van elégedve a begyűjtött mézzel. Ne felejtkezzünk el a 

Facéliáról. Gondolom akinek nagy területe van talán bevetette, .Aki az idén elmulasztotta annak tanácsolnám hogy tavasszal április 15 körül vesse, de ha nem kap esőt  hát az gáz.!!Kérdésem van kedves méhészkedők , méhészek:Az országban van valaki aki Ignácz féle kaptár típussal dolgozik?? .Kérem  az olvasóimat  ha szeretne hozzá szólni a Facebook-on  megteheti .A képen az eredeti méretű kaptár felújítva. 

. 

A jó méhész a méhekkel él. .

Érdekes mondat gondolhatjátok,  de ezt a méhészek így élik meg. Hát igen! Ha tavasz van  a legelső napsütéses időt kihasználva máris szeretné megnézni  leellenőrizni a méh családjait. Persze télen sem felejtkezik el róla.  kéthetente  sztetoszkóppal vagy gumicsővel (nekünk sokáig csak ez volt) meghallgatja a halk zsongással telelő családokat. Ott tartottam, hogy  napos időben egy kicsit belenézünk . Ilyenkor  meglátjuk van -e élelmük  s ha kevésnek találjuk pótoljuk .Mi  általában csak késő tavasszal bővítjük a családot  mivel  a tavaszi fejlődés elengedhetetlen feltétele hogy a fészek meleg maradjon.  Megjött a tavasz jó az idő már meleg van napközben kitódulnak a méhek, körül kell nézniük  ezt hívják  tájolásnak.. Lassan  elkezdődik a begyűjtés az eleséget pótolni kell. Nem hiszitek el ( bár a tapasztaltabb méhészek)  ezt tudják hogy a méhek  akármennyi táplálékuk is van mindig mennek, járják az útjukat folyamatosan gyűjtenek.   Most  a családot rendben találtuk  már végig ellenőriztük, hogy minden rendben van-e.  A fiasítás már február végén elkezdődik, szaporodik a család egy jó anyával. Április van: gyümölcs virágzás , pitypang és repce. Valamikor egy nagyobb gazdaság akik gyümölcstermesztéssel foglalkoztak  felkértek egy_egy nagyobb méhészetet, hogy a beporozást a kis rovarok elvégezzék, és ezért még járandóságot is hajlandóak voltak fizetni.Ez jóval magasabb gyümölcs termést jelentett.Nemrég olvastam, hogy Japán egyik   tartományában a gyümölcs fákat, a fára mászva, kézzel, egyenként, tollal porozták be. Már túl vagyunk a repcén, kinek hogy sikerült. A repce  egy korábbi írásomban említettem hogy  nagyon irritálja ingerli a méheket. A neon színe, az illata  az ami akkor is kicsalja  a méheket a repce táblára amikor az idő viszonylag  hűvös. Eső nélkül hidegben nem mézel s ráadásul  a méhek megdermedve ott pusztulnak el. A méhpusztulást az is előidézi, hogy a kaptárban  viszonylag minimális a méz készlet.  Említettem, hogy nagyon vigyáznak a élelemre.Hordási időszakban a méhek úgy indulnak útnak,hogy egy bizonyos mennyiségű nektárt felszívnak (ez olyan mint benzin az autóban)  és ezzel a mennyiséggel szállnak egyik virágról a másikra  és ha nincs nektár amit gyűjteni tudna nem tud visszamenni a kaptárba és elpusztul  Túl vagyunk  a repcén!.Minden méhész szíve csücske az  akác Mi évekig vándoroltunk. Ahogy említettem  különböző erdőkben táboroztunk le. Az előkészületek az napokat vett igénybe. Hosszú lista! Sok mindenre van ott szükség. Ezeket azért részletezem ,mert  sok kezdő méhész   el sem tudja képzelni   hogy mi minden szükséges egy közel három hetes erdei vándorláshoz. Ezt a cikket folytatom. de el kell mondanom egy kis történetet. Ugye a lista! mivel kb három hét,  hát vittük   a kutyát- macskát.Az első éjszaka elkészítve:  a két kis állat helye (ők nagyon  szerették egymást)  hatalmas ricsaj ,nem  tudtuk mire vélni:Reggel  keressük  a cicát ez egy kék orosz macska fajta. Nincs! Hát elindultam keresni az erdőt járva  kiabálva .LUCA.!!!  Mi általában lányneveket adtunk kutyának macskának. Zsazsa, Fáni,Bogi, stb. A vándor méhészek  már nagyon izgatottak voltak , kérdezgették  elveszett a kislány?  Nem   a macsekot keresem..  A három hét alatt sem találtam:::: Folytatom!

   

Akác méz pergetés.

Sajnos az idő most sem kegyes hozzánk. Az egész ország ,hűvös, esős ,hideg.Orbán napkor,  és ez most volt, általában fázunk. Ez a méhek napi mozgolódásában is mutatkozik. Amikor kisüt a nap  hangos zsongás az egész kert eső felhő s a méhek nagy riadalom közepette landolnak a kaptár bejárójánál.  Nagyon sok emlék van a különböző erdőkbe vándorlásáról. Nagykőrösre vissza emlékezve reggel vékony jégréteg volt  mindenütt Eléggé riasztó élmény hogy mi is lesz most, mivel évek hosszú sora alatt a fagy volt az, ami befolyásolta a méz mennyiségét. Sajnos ez a faj az ami talán a dióval, sárgabarackkal a leghamarabb virágzik   bizony elég nekik mínusz 2 fok  és az egész várva várt méz hozam  elszáll.  Nagyon szerettünk  Jászberény erdőibe vándorolni. Sokáig keresgettük a helyet míg az utolsó 5 évben egy tanyát  találtunk és ott letelepedtünk.  Persze itt is sok minden nehézséggel kellett megbirkózni ez főleg a víz  hiánya. Ezt megoldottuk  a tanyai pumpás kúttal  de az íze borzalmas, vörös, rozsdás  s nagyon messze volt A mindennapi életünkhöz viszont el kellett cipelnünk, Ezzel főztünk  mosogattunk mosakodtunk. Nem hiszem hogy már bevállalnám ezeket a mostoha körülményeket eléggé megszenvedtük a három hetes ottlétet. Nagyon sokáig csak  téglákkal kialakított  főző helyünk volt. Elképzelitek azokat az edényeket ?vastagon rajtuk a korom  de sajnos még másra kellett a pénz  nem volt kis gáz palackunk. Azért  később már ezt is sikerült beszerezni! Az esti fürdést nem ecsetelném ,szúnyoghadak  szívták a vérünket. Gondolom a mai méhészkedés   lakó autóval zajlik. A világítás nagyon szuper fényes  régi bányász karbit lámpákkal . Egy régebbi bejegyzésemben amikor még csak elkezdem az emlékek felidézését volt egy kérdésem: Magyarországon van valaki  aki Ignác kaptárral, kerettel méhészkedik?? Nagyon  szeretném tudni  csak ennyi. Korábban talán hiába kérdeztem még nem sokan olvasgatták ezt a vissza emlékezést. Tehát:  most Jászberény teherautó hozott le . Már elkezdtük az életünket berendezkedtünk .Már szivacson aludtunk nem úgy mint Nagykőrösön  a pihe- puha ágy akác gerendák s fűnyaláb a matrac itt még a gyerekeink is megszenvedték  az éjszakákat.   Az állományunkat  folyamatosan növeltük  ehhez értettünk azt gondoltuk   hogy idővel anyagilag is besegít. Bocsi ide oda cikáznak a gondolataim de ezeket nehéz már időrendi sorrendben leírnom  így hát  fogadjátok el  hogy hol innen hol onnan emlékezem  . Jászberény viszonylag védett  volt a fagytól  s talán egy vagy két év amikor üres edényekkel jöttünk haza  s teljes volt a kudarc Volt viszont  nagyon szuper évünk  amikor szinte a dandárnál hagytuk ott az erdőt Már akkor volt egy két vállalkozó fiatal akik összefogva elkezdtek méhészkedni  és imádták.Láttak benne lehetőséget.! Alig akartak bennünket hazaengedni hogy még maradjunk. Az a méhészbanda így mondom  mert nagyon sokszor egybe jártunk az erdőt járva felkerestünk egy-egy tanyát, és viszont. Itt az országban viszonylag nagy számú méhcsalád van és  sajnos nem biztos  hogy teljes értékű méh legelő is van nem beszélve  a fiatal pályázó gazdászokkal akik Uniós pénzekkel  250 méhcsaládot vásárolnak, és bocsánat sokuknak semmilyen gyakorlatuk tapasztalatuk nincs.   A táborunkat mindig úgy alakítottuk ki, hogy középen a szétszedhetős faház  két oldalt a kaptárak. Hát bizony, mikor a pergetés volt  nem mindig vettük észre ,hogy az egyik vagy másik oldal mozgolódik,  rajzik.  Már ott elkezdtük az anyanevelést  a kis pároztatókban és sokszor már új anyákkal dolgozhattunk itthon még Borsodban Voltak olyan esetek amikor egy egy erős kaptárt megcseréltünk gyengébb családdal és a rárepülést alkalmaztuk. Így kiegyenlítődött  mindkettő nem volt veszekedés öldösés hiszen kajával ment be az idegen helyre.Mivel közel 90 családunk is volt muszáj volt jegyzetelnem, mert nem tudtuk volna megjegyezni a változásokat az életüket . Ezekről   a beírásokról  a következő írásomban fogok mesélni. Szeretném felhívni a fiatal kezdő méhészek figyelmét, vagy a régiekét akiknek esetleg kérdése van vagy  hozzászólna szívesen fogadnám. Köszönöm hogy olvassátok ! Repce mézzel búcsúzom   a két állag között három nap telt el.  Kóstoljátok meg!

 folytatom!

Időjárás

Pünkösd hétfő és sajnos a tegnapi ragyogó napsütést megint eső váltotta fel, hát már az itthoni akácra nem kellene. Gondolom, akik a déli akácra vándoroltak már lassan készülődnek az északi virágzásra, s jól hordtak a méhek is.Sikerült jó hordás volt s nem üres hordókkal jöttök. Hát bizony volt pár alkalom, év amikor  még a fuvardíjat sem tudtuk megkeresni. szinte üresen jöttünk haza mert a amíg ott voltunk végig esett az eső.Egész nap a tűz körül üldögéltünk s nem szégyenlem sokszor sírtam. Az egész tavasz arról szólt, hogy megyünk, készülődtünk  mű lépeztünk, listát vezettünk, hogy mi az amit   vinnünk kell , ugye erdőbe mentünk s mivel hosszú ideig kocsink sem volt, nem lehetett otthon felejteni semmit. Sosem volt új autónk az 50 év alatt nem tudtam az új illatát megérezni.Ez az esős idény nagyon megviselt bennünket  hazaérve Borsodba ott is ilyen idő volt. Volt olyanban részetek? amikor  a nagy rakományt mondjuk Nagykőrösön felpakoljátok( egy  Ignác kaptár üresen is 65-70 kg) majdnem reggelre hazaértek általában éjjel 2 óra  ember nincs, csak ketten + a sofőr és ott botorkálsz halálos fáradtan, álmosan, fázósan de le kell pakolni mert a teher autó megy vissza.  Ez 2-3 órát jelent. Hajnalodik  már nagyon eleged van aludni!! de a kijárókat ki kell nyitni ,lábra kell állítani. Visszagondolva  hihetetlen mit ki nem bír az ember! Na ez ment hosszú évekig! Később sikerült egy Trabantot venni azzal voltunk Hejőpapin  a repcén  és egy  csoda járgánnyal, Muszáj volt önállósítani magunkat a Volánól, mert nem mindig akkor jött fuvarba amikor nekünk kellett .Ez volt a GAZ 51 -es bikaerős de  hatalmas étvágya volt.Mint említettem otthon ,  az a borsodi hegyek között volt .Az időjárást csak pár éve tudom összehasonlítani más területtel .A régi zordabb volt s nagyon kiszámíthatatlan,kevés méhlegelő  monoton kaja, semmi változatos étek a méheknek.Tavasz  gyümölcs  fák,  pitypang, később  kis csenevész akácfák. A nagyok "elfogytak" a kicsik még nem kellettek.Volt olyan év, amikor   több mázsa cukorral tudtuk megmenteni a méh családjainkat  az éh haláltól. Nagyon hiányzott a tavaszi fűz a mogyoró és minden más ami a  méheket erősíti és fejlődnek .Na de vissza a hordáshoz! Láttatok már  a kijáró nyíláson rebegtető szárnyú méheket? Ők azért vannak a "kapuban" ők dolgozzák, szárítják a  nektárt. Ezzel a szárny rebegtetéssel ki terelgetik a párát és mézzé alakítják. Nagy munka! Általában a méz pergetést akkor kezdjük amikor belenézve a kaptárba a kereteken  fehér viaszt látunk. Ezt nevezzük fehérítésnek már ez a méz nem híg : a méhek  spajzolnak lefedték viasszal szűkösebb időkre számítva. Nem hiszitek el mire nem képesek ezek a kis drágák! Nagyon spórolnak ,a mézükre nagyon vigyáznak beosztással élnek. A kép a GAZ -ról kicsit gyenge minőségű, de van aki ismerte most talán a Gazellára keresztelték az új típust.Kedves kezdő méhészek nagyon jól tennétek s tanácsolnám nektek, hogy forgolódjatok sokat a kaptárotok körül és olvassátok  a szakkönyveket vagy keressétek a képzettebb méhészeket hogy  legyen hosszú évekre egy nagyon hasznos  és szépséges  élményetek a méhészkedés.

 

Eső után napsütés

Két napja, hogy a rossz idő miatt benn rekedtek a méhek. Ezt a két, vagy esetleg máshol több napot, amit nem hordással töltenek el a méhek, ne vegyük félvállról! A munka nem áll le, takarítás, a behordott, összegyűjtött nektár szellőztetése, folyamatos készülődés, a sejtek tisztogatása az álcák etetése, az anya kiszolgálása, ez a fő munka, rossz idő esetén. Ne feledkezzünk meg egy nagyon fontos tényezőről! Volt egy-két nap jó idő, a hordás beindult, van méz, van fiasítás, sokan vagyunk, kevés a hely, s közben a méhek már ösztöneiket követve rejtett zugokban, anyjuk által bepetézett fiasításokból bölcsőket alakítanak ki, amikből 16 napra kikelnek az új anyák. Több, mivel az idő nekik dolgozik, és szinte percről percre kirágja magát egy-egy anya. Volt már olyan napraforgóra vándorláskor, hogy nem tudtunk mással foglalkozni, mint az anyák kalitkába zárásával. Borzasztó és bosszantó! Nem tudok rosszabbat, mérgesítőbb dolgot elképzelni mint mikor a raj elmegy! Az idén már két raj is szeretett volna megszökni. Nem hagytam! Általában az első raj 10-12 között jön ki, a második  délután 2 körül. Az egyik rajnál nem volt nagy probléma, mert korábban levágtuk az egyik szárnyát s mivel nem tudott repülni a kaptár szájához tett műlépre szépen felsorakoztak. A másiknál már zűrösebb volt a helyzet. Mivel a kertünk zöme, sőt mind,  fiatal fákból áll s köztudott, hogy a méhek a magasabb fákat kedvelik már nagyon menni akartak hetedhét országba. Egy idős méhész javaslata jutott eszembe, "herefiasítással csalogasd le, hogy be tudjad fogni". Gyors mozdulat, tudtam,hogy honnan vegyek elő egy ilyen keretet és a meggyfa ágára tettem. A raj ráült, onnan a ládába, ahol elő volt készítve a műlép is. A pergetés során nagyon odafigyelünk a bölcső kezdésekre, a kifejlett bölcsőkből esetleg egyet meghagyunk, de ezeket feljegyezzük, hogy tudjuk mi történik közben. Több éve vezetek naplót, ahol folyamatosan a méhek történéseit jegyeztem le. Hát ugye, ha van 85-90 család méh ott látni kell, hogy mi van velük. Nem tudom nálatok milyen volt a repce hordás?  Az első mézet, ebben a gyümölcsvirágtól kezdve a repcéig minden benne van, és mivel egy különleges mézfajta, különleges tulajdonságai vannak, bizony nem ajánlatos az akácra a kaptárban hagyni, mi egy pergetést mindig el szoktunk végezni. 
Ti hogy vagytok vele?
Folytatom!

    

Akácvirágzás: Pünkösd

Tapasztalataink szerint, amely nem győzöm hangsúlyozni közel 50 éves, merem kimondani, hogy amikor virágban vannak az akácosok, általában elromlik az idő. Most is pedig, hogy vártuk ezt az illatos egyedi növényt, melynek a méze a világon elismert és ha igaz már Hungarikum is lett. Az elmúlt két évben teli volt a sajtó, hogy az akácfák, mivel azok nem őshonos fa fajták, ki kell irtani s helyette egy másik, Magyarországon nem, vagy kevésbé ismert fafajtát kell honosítani Az összefogás hatására megmenekültek ezek az illatos fürtös csoda fák. Várjuk a jó időt s talán teli lesznek az edények a hordók akác mézzel. Érdekes nagyon sokan ragaszkodnak ehhez a mézfajtához, pedig a vegyes virágméz karakteresebb zamatosabb, és többféle virágból összeszedve virágporral, vitaminnal teli. Az akácerdőkben való vándorlás alap feltétele az ütőképes népes méh családok, ezekhez a vándorlásokhoz is számtalan emlék fűződik. Volt az 1977-es év amikor már mindkettő gyermekünk az erdőben volt velünk. A fiúnk már nagyon ügyesen tudott segíteni, a kislányra még jobban oda kellett figyelni, mivel alig volt két éves. Egy történet: nagy a csend gondoltuk még alszik... Hát nem már dolgozott, a kávét összekeverte a szétmorzsolt cigarettával ezen ügyködött. Ekkor megint hűvös volt az akác hordásakor s ruhát ruhára adva, így vészeltük át a vándorlást. Visszaemlékezve és összehasonlítva a régi méhészkedést a mostani méhészkedéssel, hát nagyon más. Most szinte minden gépesítve van, csoda autók amelyek bírják az erdei utakat rakodó gépek, és talán nem is ismerem mivel dolgoznak a mostani méhészek Tény az, hogy nekünk is nagyon jó volt, szerettük csinálni, persze voltak hibáink, de a gyakorlatban megtanultunk sok mindent. A kezdő méhészeknek nincs segítség nem mindenkitől tudnak tapasztalatot szerezni, tanácsot meg? A mostani méhész ifjak OKI tanfolyamon megtanulnak sok mindent, de milyen más az mikor élőben látnak egy kaptárt és csináld no! Sajnos nagy kihívás a meggazdagodás reménye! Pedig sok-sok év kell hozzá, hogy ne hibázz! Nagyon sok elhagyatott méhészet kerül elő, mivel nem tudnak megbirkózni azokkal a feladatokkal, amelyek a jól működést eredményezik. Ha valaki találkozik az erdőben magára hagyott kaptárakkal s vergődő, haldokló méhekkel azonnal jelentse a helyi önkormányzatnál! Sajnos ezeket meg kell semmisíteni. Nagyon szeretném ha ez a blog eljutna minden mézet, méhet kedvelő, szerető emberhez akik azt az elvet vallják, hogy a Földet csak kölcsön kaptuk és meg kell őrizni és az unokáknak átadni. A méhészek úgy köszönnek el egymástól, hogy nehézséget a kaptárba!

             

A méhek élete, a mi életünk is!

A cím sokat elárul arról  amiről most írok. Visszatekintve mi már 50 éve méhészkedünk, de valószínű, hogy a fáraók idején is voltak méhek. Feljegyzések alapján még Kleopátra is mézes tejben ápolta magát. A méheknek kialakított életük van. Röviden mesélve van a "Királynő", vagyis az anya és van kiszolgáló személyzet, a herék  és a dolgozók. Ebből áll a kolónia. Az anya a műlépből kiépített, kitisztított, keretek közt járva lepetézik, és a dolgozók egy csoportja gondozza  óvja, eteti a következő generációt. Mikor  a 21 nap eltelt kikelnek s most ők veszik át a gondozói feladatokat, az őket babusgatók pedig elindulnak a nagy életbe Ezek a dolgozók hordják be a mindennapi falatot, a virágport, a nektárt. Sajnos a mostani méheknek nem mindenhol van jó helye az étkezését illetően. Szakirodalmak foglalkoznak azzal, hogy miért  van olyan sok méhpusztulás. Ezek a tanulmányok az egyoldalú táplálékot teszik felelőssé. Ez olyan mintha egy ember több éven keresztül csak kenyeret és vizet kapna. Nincs változatosság vitamin bevitel és ezt megsínylik a méhek.  Az 50 év alatt nagyon sok  alföldi erdőben  voltunk. Abban az időben  fiatalok teli energiával bizakodóan  kezdtük a nagy életet Téglás, Debrecen, Nagykőrös, Vámospércs, Lajosmizse, Dormánd, nem is tudom szinte felsorolni. Jászberényt sem szeretném kihagyni ott többször méhészkedtünk. Ott szintén volt emlék, de hát hol nem! Jó idő, erős méhcsaládok, nagy hordás, mit csinál a család ? Hát rajzik! Egy akácerdőben azért elég nagy, magas fák vannak. Mikor a raj elindul, hát próbáljuk figyelni mozgását, na persze hol ide száll, hol oda  és mivel ez nem tetszett nekünk kicsit besokalltak. Nem hiszitek el, hogy milyen bosszantó , ha egy raj odébb áll! Ez a méhészek hibája, mivel nem figyelt eléggé a családra, ahol szép lassan egy másik életre készülődtek. Egy másik anyát babusgatnak és ott hagyják  a régi otthonukat,  hogy új családdal éljenek tovább. Persze megrakják magukat élelmiszerrel mézzel (ez a "hamuba sült pogácsa"), és elindulnak. Visszatérve a mi kis rajunkhoz. Jászberény magas fáin egyikére estére leült. Na most kitalálni, hogy is tudjuk onnan lehozni.Csúzli ismeritek ugye? Fellőttünk egy kötelet szerencsére águsos volt az akácfa, a kötél egyik vége az én kezemben a másikat a férjem fogta, nagy rántás és a raj leesett, de hova? Hát másnap jól fel voltam dagadva. Ez ugye este nyolc órakor történt, ezt a méhek nagyon nem szerették. Jó volna, ha az iskolákban egy-egy órát a méhek életével megismerésével foglalkoznának, mert a mondás szerint, ha a méhek kipusztulnak az emberiségnek csupán négy éve marad az életben maradáshoz.

Akác mustra

A tegnap fotói, készülődés az akác hordásra. A műlépek, a keretek, melyek eltérnek az általános méretektől. Ignác, ez a kaptár fajta nem nagyon használatos, nem tudom van még rajtunk kívül más valaki, az országban, aki ilyennel méhészkedik? Kérlek jelentkezz! Ezzel kapcsolatban egy kis humor. Egy károsult mesélte, két éve tőlünk megvettek egy bizonyos mennyiségű méhcsaládot ilyen kaptárakkal. Az időpontot nem tudom, de az NB kaptáraikat ellopták az állományukból az Ignácot azonban nem. Folytatva ma körülnéztünk, és van remény egy kis akác mézre. A repce már múlóban van, de az akácvirág még sok helyen csak babos, bár a déli oldalon már sok a kinyílt fürt. A régi emlékek között kutatva már mi is az erdőben voltunk s vártuk milyen lesz a hordás. Megfigyeltük, hogy mikor a bodza kezdett virágozni, és a birsalma virágai hullani kezdtek, akkor irány valamelyik alföldi település, amit korábban már lefoglaltunk. Ez egy táblát jelent kb. x méhcsaláddal. Az erdőben két-három hétig voltunk, ha sikerült a hordás nagyon nagy boldogság volt.

Folytatása következik!

Ó te illatos akác!

A tegnapot kihagytam. 

Olvasgatom a vándorlás élményeit, amelyeket az okostelefonon egymásnak írogatnak.

Egyik méhész teli van bizakodással, a másikuk nagyon pesszimista, nincs jó idő, az akác most virágzik. Visszagondolva talán 20 éve vettünk egy mobiltelefont, hogy tudjuk jelezni, ha a teherautóra szükségünk van, na és persze egy két szó a családdal is. Nem volt könnyű a telefonálás. Az Alföldön hegyet találni? Keresni kellett valamilyen dombocskát ott talán volt térerő!

 .

Pergetésés emlékek

Mivel tegnap nem sikerült befejezni a méz lepergetését, ma ezzel foglalatoskodtunk. Ne értsétek félre nem a kaptár, illetve a méhcsalád a sok , mi vagyunk már kissé elhasználódva. Ma körülnézve, már a repce lassan magba szökken, viszont már megjelent a fák koronáján a fehéredő akác virág. Ma megmértem a telephelyünktől a távolság az akác eléréséig 500-800 méter. Talán belefér! A tapasztalatok felmérések szerint a méhek egy km-en belül tudnak hordani. Bizakodjunk, hogy sikerül egy kis akác mézet pergetnünk. Tiszta akácmézet kimondottan az erdőből kaphatunk. Régi emlékek, mikor májusi szabadság készülődés,  reménykedés, milyen idény lesz. Ez volt a vándorlási időszak. Persze mikor még hátul gombolós méhészek voltunk, tapasztalatlan fiatalok, bizakodtunk! Mivel a vándorláshoz nem volt elég rakományunk (1974-et írunk) másokhoz társultunk. Sátor volt még akkor az éjszakai szállás. Hú de fáztunk! A pergetésben a "zöldfülűek" kerültek sorra utoljára. Ezek mi voltunk! Aki érti a méhészkedés csínját-bínját, az tudja, hogy ez mivel jár. A legelőször pergetett családok a bőséges hordás hatására újból teli voltak. Mit értettük ezt még! Ezen a két képen már a család harmadik tagja is, aktívan tevékenykedik. 2015-ös képpel búcsúzom. 

Folytatása következik!

Repcepergetés és az emlékek

Sajnos nagyon szomorú vagyok, hogy nem írtam naplót az elmúlt 50 évről! De nagyon sok emléket fel tudok idézni. Ma repce méz pergetés volt. Csodálatos állagú, színű és aromájú ez a fajta méz. Ezt a mézfajtát használják gyomorégés ellen,  köhögés csillapító és szerintem még számtalan hasznos jótékony tulajdonságát fel tudnám sorolni. Ez a mézfajta a bekerülő pollenek hatására, rövid időn belül elveszti a folyékony állagát, és mint a liba zsír vagy valamilyen krémre hasonlító halmazállapotú lesz. Nem kell megijedni 40 fokos vízfürdőben újból visszaállíthatjuk. Több éves tapasztalatom alapján megállapíthatom, hogy a repce virágzásakor,  hordásakor a méhek nagyon-nagyon haragosak Ezt úgy kell érteni, hogy támadnak szúrnak. Ilyenkor nagyon sok méh csípést el kell viselni. Itt szeretnék egy nagyon régi tragikus eseményhez fűződő történetet elmondani. Hejőpapiben voltunk, oda szállítottuk a repce virágzásra a méhcsaládjainkat. Pénteken, április 26-án megszerettük volna nézni, pergetni őket, és ekkor, mint egy fekete madár raj megtámadtak bennünket és alig tudtunk bemenekülni a bódéba (így hívjuk a kis szétszedhetős faházat, amit vándorláskor vittünk magunkkal). Este nyolcig foglyok voltunk. Persze nem tudtuk mi volt a kiváltó ok. Hétfőn bemondta a rádió, hogy CSERNOBILBEN atom robbanás volt. A méhek ezt a sugár felhőt észlelték és emiatt volt ez a nagy támadás. Na azért ezt talán már csak emlékként kell felidézni. Itt megnézhetitek a finom mézet, amit már pénteken kiüvegezve vásárolhattok. Jó étvágyat hozzá! 

Folytatás következik!

Még egy mondat, rajzásra készülődnek a családok!  Sok a bölcső! Vigyázni! nem mindig kis fára ül! 

                                         

Bemutatkozás

Nagyon régen, még az ötvenes években a városban, ahol éltem vendégségbe mentünk egy rokon nagypapához. Irigykedve néztem, hogy milyen jó, mert méhecskéket láttam, egrest ehettem. Ezek az emlékek késztettek arra, hogy ezt a blogot elindítsam. Sok év múlva bekerültem egy másik családba, ahol voltak méhek és egres is! 1972 körül a férjemmel részletre vettünk méhcsaládokat, amelyek az életünk részévévé váltak. Sok tanulás, sok kudarc, de nem hagytuk abba. Most azt veszem észre, hogy "mindenki" méhészkedni akar. Ezekhez az akarásokhoz szeretnék tanácsokat adni és talán segíteni is a közel 50 éves gyakorlattal. Ha érdekel kérlek nézz meg, s közösen talán megoldjuk a problémát! 

Folytatása következik! Addig is egy feladat, mit kell itt megnézni, mi a lényege? 

.   .