Mi lesz veled magyar méhész??

Ma 30 éve  volt a csernobili atomrobbanás, erről megemlékeztem a  legutóbbi írásomban. 
azt a félelmet soha nem éreztük az ötven év alatt mint ezen a napon amikor a méhek rajban támadtak. 
Olyan volt mint  az  Alfred   Hitchcock  " Madarak"

 című filmjében amikor megtámadta a  madársereg az embereket., de itt a méhek!  .
Olyan mérgesek ,haragosak , támadóak voltak, hogy ilyet még nem tapasztaltunk.
Évek során többször vándoroltunk, és igaz, hogy a  méheket  izgatja,  az illat, a szín ami a repcéből árad. De ez más volt! 
Valószínű, hogy ahol mi voltunk akkor a a méhekkel ott vonult át az atom robbanáskor keletkező felhő
 Ezt a sugár fertőzést érezhették meg, és ez váltotta ki ezt a hatalmas nagy ingerültséget  támadást.
Ez 1986 ban volt..
A cím amit írtam 2016. 
Sajnos mi már em tudunk méhészkedni,mivel  fertőzöttek lettek a családjaink.  
De ti???
Nézzétek meg  mit művelt  a tegnap éjszakai fagy .
A repce nem mézelt, hideg esős idő volt rá, a kijáró méheket elviszi a nagy hajtás  ami a 
a természetükből ered.
Ezek az akácfáim amik  még két napja csupa virág kezdés volt    ,most ilyen lett. 

Méhek nékül

Már több mint egy hét telt el a tragédia óta.Igen tragédia mi így fogjuk fel, mert a méhészkedés az életünk része, volt 51 éven keresztül.

Naponta lesétálunk a kertbe hogy van- e valami változás.

Valamilyen csodában bízunk, hátha a Teremtő küld nekünk egy rajt, abba  a kaptárba ami kifertőtlenítve üresen várja a méheket.

Amikor költözésre került sor a hideg Borsodból,  a gondozatlan telekre gondosan megválogattuk azokat  a fákat. amik a méhek javát fogják szolgálni.

A gyümölcsfák minden fajtája bekerült a válogatásba, mellette Evódia, Szivarfa, Ecetfa, Hársfa.

Mindent a méheknek rendeltünk alá.

A költözéskor vékony ceruza vastagságú akácból felnövekedett 60  fa  az idén már virágozni fog, és ezt nem érhették meg a családjaink. 

Nem messze  talán 100 méterre hatalmas repce virít ami már nem jelent számunkra kihívást, eredmény nélküli lesz ez az év.

51 éven keresztül a kertünkben folyamatos volt a nyüzsgés a méhzümmögés.

Az idén lesz harminc éve ,hogy a repcére való vándorláskor olyat tapasztaltunk ami talán hihetetlen más számára.!!!

1986 április Hejőpapin  repcén,  letelepített méhcsaládjaink  ellenőrzésekor ,kezelésekor, a méheink  megvadulva mérgesen ,haragosan támadtak meg bennünket . 

A fejünk felett  feketén körözve  nem engedték  a kaptárbontást,  olyan támadást kaptunk,  hogy azt soha  nem felejtjük, el egészen estig bemenekülve a bódéba, sötétben sikerült csak elmenekülni. 

Ez pénteken 26-án volt!

   .Hétfőn,  minden média bemondta  a Csernobili atomrobbanást.!!!

Egy két képpel zárom az írásom  .

Írjatok a Facebookra és talán megvigasztalódunk  a szavaitoktól .

Csend, néma csend

Két nappal később! 
Sajnos nagyon szomorú napok következtek.
Mint említettem a tavaszi virágzásban tobzódtak méheink,melyek a bővítés,serkentés hatására bomba formában kerültek. 
A repce táblák  neon színnel virítanak . ideje a gyűjtésre felkészülni.!
Ezek a méhek szavai a szorgoskodó kis rovarok beindultak és a kijáró előtt tolongva igyekeztek a kis megpakolt zsákjukat leadni a közösbe.
A család az életük, mindent nekik gyűjtenek.
Mivel a repce már kezd virágozni a vándorlás is beindul  ,ezzel együtt jár a méhcsaládok tavaszi egészségügyi ellenőrzése, melyet szükséges évente elvégezni , hogy a betegségeket feltárják.
Nagyon természetesnek vettük, mivel az 51 év alatt       csak az ide költözésünkkor észleltük ezt az állományunkban.
A letelepedésünk után     két évre már jelezték a kisebb állományoknál,  hogy sajnos felütötte a fejét a nyúlós ami nem csoda mivel elég gyenge családokkal történt  ott a méhészkedés.
Az idei vizsgálatnál  a családjaink között elvétve egy-két beteg fiasítást találtak nem kímélte meg a méheinket
A mintavételnél sajnos beigazolódott, hogy minket sem kímélt  ez a borzalmas betegség, melyben a teljes állományunkat  meg kell semmisíteni,
51 év!!!!  és így kell elbúcsúzni a szeretett méheinktől!
Nagy bánat, nagy szomorúság!!
Egy tanácsot fogadjatok el!!
Mielőtt letelepedtek méhészkedni kezdetek  járjátok körül a vidéket, a helyet nézzetek alaposan szét:!!!
Amire figyelni kell ,nincs-e valahol szétszórt ,régi maradvány ami  régi  elhagyott  méhészetre utal, üres nyitott kaptár egyéb létesítmény  mert ez a betegség nem gyógyítható 30 évig fertőzhet olyan agresszív. 
És ne felejtsétek.Ha  a méhek elpusztulnak  az emberiségnek négy éve van és nem lesz élet a földön.!!
Kívánok minden kezdő, méhészkedő társainknak  méhekkel együtt élő tartalmas 50 évet.!

   

x

Április 10. előtt.

Április eleje van és készülődés az idei méhészidényre. Tervezés,  segítség kérés az egészségi állapotunk miatt. 

Ebben az évben ünnepeljük az 51 éves évfordulót, melyet a méhekkel töltöttünk.A tavasz csodálatos volt vagy még az. 

A szezon kezdés elég jól indult ,bár ez az enyhe tél kicsit aggodalomra adott okot. Az évek során  a hideg tél mindig szívósabbá tette a családokat, és most féltünk, hogy  a telelés megtizedeli a méh családjainkat. 

No nem így történt ! Végre valahára lehetett bővíteni serkenteni .Itt a jó idő! Minden virágba borult , ellepték a fákat, illatfelhő egy-egy szilvafa mellett. 

A méhek szinte bódult állapotban hordták a nektárt , a virágport.

Olyan nagy munkában voltak, hogy szinte lefordultak a pitypangról a virágpor súlya alatt.

Nem messze már sárgállik a repce, ami szinte megbabonázza a méheket. Indul a repce méz hordás.

Nagy reményekkel vártuk a következő napokat.

Sajnos hiába!  

A képek a tragédia előtt készültek.