Az olvasottsága és a megtekintése alapján éreztem, hogy a méhészkedés egy nagy titok és sok a megválaszolatlan kérdés, melyekre már nem az én tanácsaimra lesz szükségetek.
A közel 6000 olvasó a majdnem 80000 megtekintés során rájöttem, hogy nagy az érdeklődés ez iránt a csodálatos ténykedés iránt.
Mondhatnám hobbi, munka főfoglalkozás ki hogy éli meg!.
Ahogy a korábbi írásaimban olvashattátok, a méhészet fejlődik a 70-es évekhez képest már azok a technológiai, fejlesztések mára már elavultak , egyszerűen kinőtte magát .
Mi ezzel az új technológiai fejlődéssel nem tudunk lépést tartani, a költségek növelése nem áll arányban a korunkkal és sajnos az egészségünkkel.
Rá kell jönni, hogy helyet kell adni a fiatal generációnak.! Visszatekintve mindig maximálisan segítettük gyakorlati oktatással, tanácsokkal akik hozzánk fordultak.
Sok kezdő kérdésére szívesen válaszolva, a mai napig is barátság van köztünk.
Nem teljesen vonulok vissza , de mivel már új dolgokat nagyon nem tudok javasolni, kérlek benneteket, hogy ne feledjétek a 70 -években ezek a lehetőségek voltak, és mi ebből, a körülményekhez képest mindent kihoztunk.
Kicsit irigykedve nézem ezt az új generációt akik segítséggel rövid idő alatt valóra tudják váltani azokat az álmokat amiket mi hosszú évek alatt sem fejeztünk be.
Hogy mi lesz a méh családjaink sorsa?? ,amíg erővel bírjuk nem hagyjuk abba,
Mivel életünk a méhészkedés.!!
Egy kis versikével búcsúzom:
Kaptárjaidat bontani majd csak akkor fogod
Ha hőmérőd eléri tizenhatos fokot.
