Kezdő lépések

Ne tévesszen meg benneteket a múltkori bejegyzésem címe: Kezdő olvasmányok.

A mai nappal egy kicsit szeretnék segítséget nyújtani  olyan fiatal embereknek .itt természetesen,mindkét nemre gondoltam, akik az életük egy szeletkéjét a méhészetnek  szentelik.

Még nem tudják milyen időigényes elfoglaltságba fognak! Sok buliról való lemondás, helyette méhész könyvek újságok, folyóiratok tanulmányozása,a megmaradt idő az a képzés, a méhekkel való ismerkedés.

Nekem talán szerencsém volt ,mert a párom volt az ,aki a könyveket bújta és az elméleti részt alaposan elsajátította.

Természetesen a kezelések alkalmával rendszeres segítője voltam  és ezáltal  nagyon sok mindent meg tudtam tanulni. 

Most felmerül a fiatal kezdő  kérdése  és én, és mi, kitől, hogyan lessem el azokat a dolgokat ha még nem tudom és nincs mellettem senki aki  ha hibázom  kijavítja.

Hát igen minden kezdőnek nagyon tudom ajánlani az idősebb tapasztalt méhészek felkeresését ahol majd később a fogásokat elsajátítják ,akik megadják azokat az információkat ami nélkül nagyon bizonytalanná válik a méhészkedés.

Elvégre ez nem egy macska, kutya, hogy lássuk éhes, szomjas, beteg.

Itt sok- sok apró kis "jószág" vár a helyes intézkedésre.

Több éven  keresztül indítottak OKJ  méhész tanfolyamot  a munkanélküliség felszámolására. legalább is egy darabkájára.

A három hónap alatt többé kevésbé megtanulták az alapvető dolgokat, és az elvégzése után talán volt olyan tanuló is, akit nemcsak a  méhek szeretete  és a kényszer inspirált, hanem valóban ezt szerette volna folytatni.

Hát igen tényleg nagyon szép ez a szakma, de sok a felmerülő kérdés  ami csak a gyakorlatban lesz nyilvánvaló.

Az első pont, hogy merjünk nagyot álmodni ha  belevágunk.

Óvatosan álljunk hozzá , felmérni az adottságainkat, a lehetőségeinket  hol a határ a megvalósításban.

Mindenesetre ha komoly az elhatározásunk terület kell ,ahol a méhészkedést  végezzük. 

Nagyon körültekintően kell megtalálni azt az ideális területet ahol kezdhetjük.

Hobbi kert nem jó!!!! Akik ide kijárnak nem tudják elfogadni azt a tényt, hogy a közelükben méhek tevékenykednek. Félnek tőlük ,allergiások ( persze ez nem biztos)  nem tudnak dolgozni  a kapálgatás a méheket ingerli,  a legfontosabb pedig az ,hogy ezek a kertészek  kell, nem kell permeteznek.Legyen szép a kertem    legyen nagy almám , körtém stb!

Nem tudják micsoda nagy hasznot hozna nekik a méhekkel való megporzás. 

Most lehet, hogy megköveznének a középkorban,  hogy milyen feltételezés ez.!.De ez így van legalább is  ezt tapasztaltam az évek során.

A régi lakóhelyünkön amikor a szomszédba új lakók költöztek   a cirkusz állandó volt, hogy  miért vannak nálunk  méhek !Ők ezt folyamatos fenyegetettségnek érezték! Ezek a kaptárak  negyven éve ott voltak  egy szépen kialakított  fákkal körül vett kertben .

Vissza térve a hobbi kertre: Amerikában fizetnek a megporzásért a gyümölcstermesztők.Alig várják hogy megérkezzen a több száz méhcsalád.

  Szecsuán  tartományban  több ezer kínai ember  fára mászva, kézzel ,marabu tollal permetezi a  világhírű  körtését, egyenként virágról virágra .

Tehát ott hagytam abba hogy egy jól kialakított kertecske kell a kezdéshez . Itt szeretném  megjegyezni,  hogy ha  már van terület, kezdjétek el az olyan  növények ültetését,  ami az idők folyamán  mézelni fog .Evódia, Szivarfa, Akácfa, Hársfa, Bálványfa.

A legjobb olyan méhészkedésre alkalmas rész, ahol  ha vannak is szomszédok   a méhcsaládokat úgy tudjátok elhelyezni, hogy a határ mindkét oldalon 4-4 méter. Ha ez nincs  és tiltakozik a szomszéd akinek igaza van , az Önkormányzat kötelez  magas kerítésre, hogy  úgy szálljanak fel    méhek . Nagyon el tud mérgesedni a szomszéddal való harc!!!

Mikor mi ideköltöztünk kukorica föld, egy nagy szilva fa.   Semmi  más! Vettem 100 db  akácfa csemetét   gyufa szál vastagságúak voltak,  már elérik a két méteres magasságot.Talán már jövőre virágozni is fog, a gyümölcs fáink is termőre fordultak  mindenféléből összesen 41 db van 

Tehát már megvettétek a helyet, a fákat elültettétek, jöhet a méhek vásárlása. Ez elég pénz igényes dolog. Itt  nagyon jó, ha megkeresed a helyileg kijelölt méhegészségügyi felelőst, aki nagyon érti a méhészkedést és átvizsgálja  a venni kívánt  családokat.

Amíg nem tanultad meg a gyakorlatban,

hogy mit is kell csinálni jobb ha kevesebb családdal dolgozol. 

Van egy Uniós vissza nem térítendő  mezőgazdasági támogatás, ahol fiatal gazdák pályázatot adnak be   méhcsaládok  és egyéb létesítmények  finanszírozására  megvételére.

Ennek eléréséhez elengedhetetlen a  méhész oklevél. Persze nem gondolom , hogy  a  három hónap elégséges ahhoz, hogy mindenhez értsél. Ráadásul hatalmas méhcsalád számokról beszélnek, amikor elnyerik  ezt a nagy milliós támogatást.Hogy hogy birkóznak meg ezzel a hatalmas feladattal nem tudom : gondolom van Mentoruk!

Szerintem ezt a témát még ha röviden is de folytatom  addig is nézegessétek meg a  fácskáimat!

 

   

  

Kezdő olvasmányok

Már megint eltelt egy hét. Hihetetlen, hogy múlik az idő. 

 Hat évvel ezelőtt   karácsonyi ajándékként egy számító gépet kaptam a családomtól.  Kicsit meghökkentem,  meglepődtem sőt kétségbeestem  mivel teljes analfabétának éreztem magam ezen a téren.

Mit fogok vele kezdeni, mire lehet használni , egyáltalán kell ez nekem??

Szép lassan megtanulgattam rajta dolgokat, persze soha profi nem leszek , sőt a legkisebb unokám már rég lepipált a használatában.

Már nagyon hiányozna, ha naponta nem tudnék  belekukkantani a lapjaimra nem tudnék az ismerőseimre kattintani , megnézni a híreket  a világ dolgairól nem értesülnék.

Hát ez már az én részemmé is vált és bár a kocsiban csak   azt tudom, hogy nem megy, mert nincs benzin ,itt is sokszor rászorulok az unokáim segítségére

Ez  a hajó már elment  profi ,már nem leszek.

Amikor elvégeztem a nyolcadik osztályt,szerettem volna egy   mezőgazdasági vonatkozású iskolába menni.  Helyette a kereskedelem lett az életem fő foglalkozása ami nagyon kitöltötte az életemet.

Mivel az életem során  falura kerültem, ott már közvetlen megvalósult    a gyerekkori álmom. 

A korábbi blogomban írtam, hogy  milyen sóvárogva  irigykedve néztem a távoli rokonaimnál, hogy csak kivesznek egy kis mézet és vajas mézes kenyeret ehetnek .

Amikor mi, kis korunkban kaptunk egy-egy üveg mézet, a három gyerek  ennyien voltunk,  .egy nap alatt  elpusztítottuk.

Nem gondoltam volna, hogy az életem során valamikor is  kapcsolatba kerülök a méhekkel. 

Írtam hogy olyan családba kerültem ahol   a nagypapa "méhészkedett".  .

Ezt idézőjellel kellett megjelölnöm,  mert tényleg csak foglalkozott velük. Kedvtelésből a családnak  megtermelte az éves igényt.

Ez a két, három család késztetett bennünket arra .hogy komolyabban foglalkozzunk ezzel a dologgal. 

Mára elmondhatom hogy nagyon jól tettük,és aki még fiatal  és van benne ambíció  méhészkedjen.

Ne féljen senki a kezdeti  tapasztalatlanságtól ,  idővel sok mindent meg lehet tanulni.

Persze nagyon sokat számít az irodalom , a könyvek az internet abból fel lehet készülni kicsit talán meg is lehet tanulni.

Most folytatva: az ajándékba kapott  számítógép hasznos társam lett. 

A májusban elkezdett blogomra nagyon büszke vagyok.A segítségével  talán sikerült olyan dolgokat megírnom , amik a most kezdőknek hasznosnak bizonyulnak  és akik  szeretnének méhekkel foglalkozni . 

Itt szeretném  megköszönni azt a nagy érdeklődést : minden aktív, kezdő, leendő méhészkedő  olvasómnak  akik már olvasták , és akik  idővel olvasója lesznek a blogomnak.

A kezdő ismereteket lehet ezekből is tanulmányozni. Jön a tél olvasgassátok!!

          

Szeptember Szent Mihály hava

Vége a nyárnak, megjelennek az"emberek", most van  Szent Mihály hava..  A szeptemberrel rövidülnek a nappalok,  korán sötétedik és már nem töltünk olyan sok időt a méhekkel, mint a nyár folyamán. 

Most van a téli élelem pótlása. Ilyenkor már végig nézve a családokat  kell  döntenünk, hogy elegendőnek találjuk -e a családok téli méz készletét. 

 Most nem úgy sikerült a nyári   hordás,  hogy abból a méz készlettel kiteleljenek.

A napraforgóról semmi.! Ilyen a négy év alatt, mióta átköltöztünk Borsodból még nem volt. 

Ez a szegény hordási időszak betudható a nagy hőségnek , a messze napraforgó táblának, az eső hiányának , a mag minőségének , a mag fajtájának.Sajnos  nem mindig a méhésznek kedvez a  fajta kiválasztása. Hiába vannak  szépséges  tányérok ha  nektár nincs benne. 

Persze a méhek munkája így is a föld tulajdonosnak kedvez ,mivel a porzást  elvégzi, ha mézet nem is gyűjt róla. 

Az évek folyamán  a téli családok általában 6-7 kereteken telelnek, de erről majd később.

Ezek az Ignácz kaptárak  elég terjedelmesek.  Régebben  két családosként használtuk  középen  választó  fal , és vagy egyik vagy a másik oldalon  9 illetve 10 kereten  egy -egy anyával teleltettünk. Általában jól vészelték át a zord hideg időket. 

Amikor  tavaszodott a  két  anyás családokkal készültünk  az akácra.

Az Ignácz keret mérete 50x32-cm, amely eltér az  ismert és használatos  NB kerettől ,ennek a mérete 40,4x34.

Ezek az eltérések  sok vitát váltottak ki a más kaptár fajtát használók között  ami négyzet  dm-re  számítva az Ignácz javára dőlt el. Ha azt számítjuk, hogy az egy családos kaptárakban  általában 18 keretet használunk és egy- egy keretben  legkevesebb 4 kg mézet hordanak a méhek ,akkor egyértelmű, hogy jó mézelés esetén messze felül múlja bármelyik  kaptár típust.

Hosszú éveken keresztül mikor még használtuk a NB  kaptárt,  a pergetése büntetés volt.

Tehát ott tartottam, hogy  a méhek etetése a napokban befejeződik, és remélhetően eléri a keretenkénti 2,5 illetve 3 kg élelmet. 

Talán egyszer volt olyan tél amikor,a fürt nem érte el a  következő kereten a mézet és bizony  éhen haltak.

Most   a méheket figyelve már nem  nektárról gondoskodnak, mivel alig van mézelő növény (szeptembert írunk ) inkább látni virágporosan  a kaptár bejárónál. Persze még van fiasításos keret is , de a virágport már a méhek a télre tartalékolják a testükben.. 

Azt már többször észre vettem, hogy a méheknek  nagyon sietős a dolguk . Valahogy lerövidültek azok a hetek vagy inkább napok amikor nektárt ,mézet tudnak gyűjteni.

Ha visszagondoltok a repcére  az eltartott három hétig, ugyanúgy az akác, a hársnál szintén nagyon sietniük  kell és végül a napra forgó ,hát az sem két -három napig mézelt . 

 Egyre több műsor foglalkozik a méhek életével  azokkal a gondokkal, hogy sajnos nagyon pusztul a populáció és mindenkinek érdeke kell hogy legyen, hogy ez a fontos rovar  továbbra is az életünk része maradjon.

Volt olyan tervem hogy egy- egy órára tanári, szülői engedéllyel  iskolából kikérek olyan érdeklődő iskolást, hogy megláthassa a kaptárt belülről. 

Sajnos nem jelentkezett  senki. Tudjátok ennek az okát??

Próbálkozom!. A nyáron volt tea délután méz kóstolóval. Nagyon kevés a  mézet reklámozó hirdetés  ugyanakkor   hihetetlen energiát fektetnek be egy-egy más élelmiszer megismerésére.  

Óvodában ?Üveg kaptár.!! 

Még a régi lakhelyünkön  a méhektől hazafelé  megállva  hívtam a gyerekeket méz kóstolásra  Sajnos a végén már kenyér sem volt,

de  a gyerkőcök imádták  hogy  mézet ehettek. 

TOYOTA LITEACE

Közel félév telt el azóta ,hogy elkezdtem  a hosszú évek méhész emlékeiről blogot írni.Bevallom a szívem csücske lett ez!  Évekig gondolkodtam azon ,hogy miképp tudnám elmesélni azokat az élményeket,eseményeket amiken mi keresztül mentünk.

Nem szeretnék komoly tanulmányokat írni,  tőlem vannak tanultabb, okosabb  másként gondolkodó ,méhészek,  akik talán a gondolkodásukban tőlem, tőlünk eltérnek. Egy valamiben viszont egyetértünk szeretjük a méheket és együtt élünk velük.

A mai nap egy kissé  csalódottan vizsgáltuk át a megmaradt méheinket.

Sajnos  a korunk s betegségünk miatt vissza kell szorítani a  család számot.

Visszatérve a csalódottságunk oka, hogy a méheinknek nagyon kevés  a betelelésre az élelmük.

Emlékeztek miről írtam több esetben is? Mióta ide költöztünk  lassan négy éve nem kellett  télre etetni. Mindig volt bőséges legelő, Napraforgó méz , egyebekből hordás,  virágpor.

Szerintem a rekkenő hőség  a nektár hiányát okozta, és ráadásul nagyon messze is volt a napraforgó tábla..Ugye arról van szó, hogy a méhek  a nektárért elmennek 800-1000 m távolságra és amit üzemanyagként  felszívott, az csak az oda útra volt elég ,haza már nem jutott, vagy legalább is nagyon kevés.  Mindenesetre etetni kell.

Nem tudom nálatok  milyen a családok állapota  mi nagyon meg vagyunk elégedve  szép  fias keretek vannak. Igaz majdnem minden kaptárban  idei anya van. 2015.-ös  KÉK az anya jelölése. Visszatérve a korábbi blogomra,  egy családnál vettünk észre atkát .

20 éve vagy talán régebben sikerült  egy nagyon jó fajta  csíkot vennünk, abban az időben nem volt  gondunk az atka irtásra. Sajnos  egy rossz döntés megszüntette a használatát, és akkor kezdődött az ilyen, olyan kezelgetés  se vége, se hossza nem volt , szinte kipróbáltunk mindent hogy elpusztítsuk ezt a parazitát.

Volt olyan évünk amikor semmilyen kezeléssel nem tudtuk megállítani az atka fertőzést és szinte kimenekültek a kaptárból ott hagyva  mindent.

Volt olyan évünk amikor a füstölő hatóanyaga olyan tömény volt ,hogy nemcsak az atka pusztult el . Lapátoltuk a méh hullát kifelé.

Amikor füstölő csíkot használtunk,eleinte, csak úgy simán tettük be a kijárón, később egy lyukacsos csőbe készítve  a végén meggyújtva vékony dróttal betolva használtuk.

Lehet, hogy ezeket a dolgokat már mindenki ismeri, de ne felejtsük el milyen sok fiatal próbálja az életét összekötni a méhészettel,és talán ezekről még nem hallottak.

Mindenesetre, aki most vagy a közeljövőben szeretne méhészkedni , nagyon tanácsolnám nekik hogy párosan kezdjenek,  mindketten szeressék a méheket és mindketten akarják a velük való életet. Sok családot ismertem ahol  főleg, a feleség nem volt  hajlandó megbarátkozni a  méhekkel .Talán félt tőlük! Nem tudom , nyilván  az első idők  számunkra  is tanuló időnek minősült de  összeszoktunk és megszerettük .

Említettem hogy a kaptárjainkkal már nem vándorolunk már az álló méhészetben gondolkodunk. Ez egyrészt a korunk miatt is másrészt ezek az Ignácz kaptárak már majdnem olyan idősek mint mi vagyunk nem szabad sokat mozgatni emelgetni meg már  ki bírja??

Vannak azért még visszatérő  emlékeim a vándorlás korából.!! 

Az úton mindig történik valami.!!!

Ez az eset is persze éjszaka !

.Volt egy sárga TOYOTA  LITEACE zárt kisteherautónk .Nem tudom mindenünk sárga,  a porszívó, a fűnyíró, a GAZ ,  a kaptár. Tehát ez volt: ebben  sajnos nem volt jó a z üzem anyag mutató óra  és   ami elfogy az elfogy . éjszaka kellős közepén  megállt.

Ez  Andornaktályán  már bekanyarodva Eger felé .A benzinkút 3-5 km?? Sötét van ,éjszaka.Haza kell menni . Sehol senki. de benzin kell. A legkisebb indul útnak . Eléggé félelmetesnek tűnt egy műanyag kannával bandukoló magányos nő .Nem kis riadalmat okozott mikor valamikor mellettem megállt egy  fiatal ember aki elvitt a kúthoz, sőt vissza is a kaptárakhoz.

Bevallom  voltak gondolatok a fejemben, de talán még ezek az évek a biztonságról szóltak.

Hát ez is egyike  volt a többéves  méhész kirándulásoknak!  

Köszönet mindenkinek, köszönet a méheknek

Az írásomat azzal kezdeném, hogy megköszönöm minden kedves hűséges ,rendszeresen megtekintő  olvasóimnak  azt az érdeklődést amit kaptam tőletek.Ez nem kevés! 

Hihetetlen az eddig elért  szám, amivel megtiszteltetek ,  és hogy kíváncsian olvassátok azokat a méhészkedéssel kapcsolatos történéseket , eseményeket amiket  ötven év alatt átéltünk.

Olyan régen volt!  Nagyon gyorsan röpül az idő!  Ti ,akik még az életeteket,  méhészkedéseitek most indítjátok be, már remélem könnyebb dolgotok lesz az évek folyamán. 

Mindenesetre a derekatokra vigyázzatok!!

Visszatekintve nem volt kihívás a kaptárak emelgetése, pedig az Ignácz méretű, még méz nélkül is 60-70 kg.Ha hozzá tesszük, hogy volt olyan szezon, hogy lepergettünk, és még a jó családok beindulva szinte behordták az elvett mennyiséget, akkor  egy-egy kaptár súlya elérte a 90-kg-t

Még ezekben az években nehéz  volt a vándorlás vasúti sínre feltolás, reszkető inakkal az emelgetés a platóra, ott  a beillesztés a   megfelelő magasságig. 

Később írtam, hogy a két műszaki zseni férfi családtagom  ügyes szerkezete épített, amivel könnyebbé vált a kaptár felemelése.

Az első alkalom a tanuló időben kis probléma is történt az egyik csiga miatt , ezen az éjszakán volt egy kis találkozónk a baleseti sebészeten.

A felpakolás kis szünettel befejeződött , már eléggé éjfél körül volt az idő.

Az elindulás mindig izgalmas. Abban az időkben vastag kötelekkel  rögzítettük a rakományt, ami még így is imbolygott. Ugye most már mást használtok??

Lakás becsukva  a Trabantba bepakolva,  én a méhes után.

Nem tudom közületek ki ismeri a bükki szerpentineket??

Mivel a GAZ maximális sebessége 50-60 km körül volt , én nagyon  nem szerettem kullogni a háta mögött és egy kicsit begyorsítottam . Egyik ilyen  előbbre haladásnál ,  csak várakoztam , csak vártam:  nem jön a méhes kocsi,   megunva a helyzetet,  vissza fordultam  de   becsúsztam az árokba. Nem tudtam kigurulni belőle!. Éjszaka nincs egy lélek sem,   de végre jött egy autós aki átadta a segély kérésemet. A mondat """Ez csak anyád lehet". Túl éltük.

A lepakoláskor is nagy segítség volt a csiga. A vándorlást  mindenki másként éli meg .

Mi nyaralásként vettük,és visszatekintve tényleg még a nomád életet élve  is az volt.

A bulgáriai nyaralást a méheknek köszönhetjük és még sorolhatnám a méhek segítségét az életünk folyamatában ,Talán jobb emberek lettünk ,talán a természetre másképpen nézünk, talán jobban odafigyelünk az emberekre  talán segítő készségesebbek vagyunk. 

Nem tudom,

Ma megrendeltem az atka ölő csíkot. 

Szerintem az idei év talán egy kicsit  nyugalmasabb volt a régi időkhöz képest. 

Mi a véleményetek?, úgy gondolom, hogy az atka nem szerette ezt az iszonyú hőséget.Nálunk nem található. Az igaz ,hogy nem voltunk évek óta vándorolni, és ez biztosan az elszigeteltség miatt nem szaporodott el , mint korábban 

Folytatom!