A méhészetet nem lehet egy könnyen elfelejteni, kitörölni a mindennapjaidból
Már lassan egy hónapja, hogy nem döngicsélnek a kertünkben a méhcsaládjaink szorgos méhecskéi.
Nem múlik el nap, hogy valamilyen formában ne emlékeznénk az 51 évre,ami meghatározta az egész életünket a napi feladatok fontosságát,ami a méhekkel volt összefüggésben.
Ezt a blogot is a méhek szeretete ihlette.
Tavaly, amikor kezdtem írni az első lépésekről, hihetetlen milyen nagy hatással volt rám a visszaemlékezés.
Érdekes miért emlékezünk vissza jobban az 50 évvel ezelőtti dolgokra,mint arra ,hogy öt perce hova tettem a kulcsaimat?
Nem tudom ki olvasta a kezdő írásaimat, amiben összekerül két ember kinek nehéz kezdeteket kell legyőzni, hogy talpon maradjon, és megéljen a saját lábán szülői és egyéb segítség nélkül.
Ezek az okok vezettek arra hogy a méhészkedés az életünk része legyen.
A kezdetek mindig nehezek amit nem tanultál nem ismersz egy új világ !
Az első hogy lehetőségeket keressünk méh családok vásárlására, nem volt könnyű, elhihetitek ,pénz hiányában, nagy gond .
Kevés fizetés , nincs lakás, kicsi gyerek, egész napos munkahely, és már abban az időben sem volt olcsó mulatság beruházni egy kezdő méhészetet.
A szerencse ,hogy a kezdő tudás a párom részéről már meg volt igaz kissé hiányosan de értett hozzá többé kevésbé.
A pénzt is sikerült megszereznünk és kezdődött az életünk a méhekkel.
Az első vándorlás idősebb méhésszel, összefogva Debrecenbe volt.
Mi adtuk a nyers erőt : segíteni kellett pakolás ,pergetés, de akkor fiatalok voltunk,és ezeket fel sem vettük, örültünk annak, hogy méheink vannak,és talán idővel növelni tudjuk a kis állományunkat.
A debreceni út kicsit göröngyös fázós esték, nagy melók, de hát akácon voltunk, kissé felkészületlenül, még nagyon terelgetni kellett bennünket.
Persze a fiatalságunk felülkerekedett még nem vettük túl komolyan, hogy ezzel pénzt szeretnénk keresni.
Mivel fázósak voltak az éjszakák, a nappalok munkával teliek a három hétből szünnapok is adódtak irány a debreceni Strand.
Így indult a mi méhész életünk T
Ebben az évben még csak annyi mézünk volt, amit csak kóstolhattunk,de nagyon imádtuk!.
Majd jövőre!
Ne feledjétek, aki méhészkedésre adja a fejét kérjen segítséget, a régiek közül sok olyan segítőkész idős van
, aki felkarolja a kezdő tapasztalatlant és kell is, és fogadjátok el a tanácsait.
Messziről nézlek benneteket és kissé irigykedve figyelem a munkáitokat.
Sok sikert méhész fiúk lányok.!
