Mikor a tavasszal, egész pontosan májusban, elkezdtem az emlékeim között kutakodni rájöttem,hogy a méhészettel való foglalatosságot meg kell osztanom mindenkivel.
Azokkal ,akik még nem méhészkednek ,hogy kedvet kapjanak erre a szép tevékenységre, meg kell osztanom akik már méhészkednek, de nincs elég bátorságuk a folytatásra, meg kell osztanom azokkal akik már pár éve, vagy évtizede" bogarasok.
Mert ezt nem lehet olyan könnyen abbahagyni, letenni mint egy könyvet, hogy majd pár nap múlva folytatom az olvasását.
A méhekkel együtt kell élni,. Érteni kell a viselkedésüket, meg kell ismerni a zümmögésük jelentését, meg kell különböztetni a hang színűket, érteni kell a síró méhek jajgatását, a déli tájolás hangját, a haragos méhek fenyegetését.
Az elmúlt évek ezekről a az ismerkedésekről szóltak. A tapasztalt méhészek tudják és mi is sokszor szembesültünk ,hogy bizony a méhek meg tudják lepni az embert, vagy emberlányát.
Azt gondoljuk, hogy már minden a kisujjunkban van, de korán sem.
A méhészkedésről író nagyjaink is folyamatos tanulmányozást folytattak a méhek viselkedéséről, életükről
A méhek csoportja egy nagyon fegyelmezett, összetartó család, ahol a törvényeket mindenkinek be kell tartani Persze nagy ritkán probléma akadhat!.Ez olyankor történik, ha az anya elvész, és a láncnak működni kell, beállnak a sorba az önjelölt anyák, akik mivel dolgozók voltak ezidáig, nem termékenyültek meg, és emiatt csak a herefiasítás szaporodik.
Az évek bebizonyították, hogy az emberi fajnak a munkán kívül igénye van olyan tevékenységre is amiben az örömét leli.
Lehet kertészkedni, olvasgatni , vitorlázni , utazgatni, persze ezek mind költséges elfoglaltságok. de aki megteheti hát!
A méhészkedés sem olyan hobbi hogy elhatározom, mától erre adom a fejemet.
Nem egy -két helyen felfigyeltem arra , hogy mit szóltok idézem : ha vennék mondjuk három- négy kaptárt egy.két hónapra.
Én azt mondom ne vegyen!,Tűrje el, meg, a közelében lévő méhészt , akinek a méhei beporozzák a gyümölcsösét és ne tartson szezoni méheket.
Aki méheket akar tartani tisztában kell lennie a törvényekkel az előírásokkal, a tőkével ami ezzel jár, és főleg legyen valamilyen kezdő tudása.
Sajnos erről már írtam hogy az OKJ - és tanfolyamok nem adják meg a kellő tapasztalatot.
Aki méhészkedni akar, keresse a hozzá legközelebb élő személyt aki segíteni tud a gyakorlat megszerzésére. Ne szégyellje ha kérdezni kell. ! Mindenki volt első osztályos kisgyerek!
Sok kezdés felelőtlensége miatt állományok mennek tönkre, elhagyatva, szétszórva az
országban sok gazdátlan kaptár, keretekkel betegséggel megfertőzve.
Sajnos most egyre gyakoribbak a zárlatos megyék, pont ezeknek az okából.
Visszatérve mindazoknak akik eltökélt szándékukban áll, hogy méhészek legyenek, és nem méhtartók, ajánlanám a könyvek forgatását,internet videók megnézését. Elméletben nagyon fel lehet készülni és négy hőnap,,, na mondjuk öt itt a tavasz és lehet kezdeni!!
Bevallom nagyon irigykedek a mostani kezdőkre könnyebb dolguk lesz a fuvaroztatás, a felszereltség a hozzáadott érték,, nem ugyanaz mint 1967-ben .
Igaz, akkor még nem ismertük az atkát , nem volt ennyi betegség sem, mint a mostani méhészkedésben. Nézzük optimistán a dolgokat.!
Ezt a blogot a saját örömömre írom és szeretném megköszönni a több ezer olvasómnak és a több tízezer megtekintésnek, határon innen- határon,túl akik hétről- hétre velem voltak.És végezetül egy kis nyár egy kis ősz .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése