2015. június 11., csütörtök

Együttélés.

Kicsit furcsának tűnik a bevezető cím ,de már az ötvenedik év amikor ,egymásról gondoskodunk.Hát igen ez majdnem olyan mint egy házasság. Mikor fiatalok vagyunk és nagyon akarunk valamit  nem árt a gondolkodás. Hogyan indítsuk el az életünket, milyen lehetőségek vannak amik egy kicsit előre lendítenének, segítene kimozdulni a monoton mókuskerékből. Nagy segítség volt, hogy a régi lakhelyünkön több tapasztalt idősebb méhész volt, és ha nem is mindig de  azért adtak egy-két jó tanácsot. Visszatekintve nagyon féltve őrizték a megtapasztalt, megszerzett tudásukat nagyon nem akartak nyitni  a válasz: majd rájössz magad is!. Sehogy nem értem miért nem egyengették az utat egy  tapasztalatlan   kezdőnek. Abban az időben  nem volt   tanfolyam , internet, ami segített volna a tovább lépésben. Bár meg kell mondanom,  hogy volt olyan fiatal aki betegsége miatt interneten elméletben kiválóan megtanulta  a méhészkedés egy egy fázisát, de hol van még az a gyakorlattól?.  Ez a fiatal ember egy pergetés  során megkérdezte hogy nem fogadnánk-e el a segítségét mivel ő még  nem látott kaptárt belülről,nem látott még életben méhcsaládot. Természetesen  örömmel fogadtuk s a pergetés  során sok mindent elmagyaráztunk. Ő, nem lett méhész ,de érdekelte,és szívén viseli a mai napig  is a méhészetet mint egy szép foglalkozást.Nem tudom ki hogy kezdte volt -e segítségetek kaptatok-e tanácsot  egy-egy idősebb méhésztől. Én azt vallom, hogy a méhekkel való életet nagyon meg lehet szeretni  szinte élni sem lehet nélkülük de teljesen kiismerni megismerni őket nagyon nehéz.Nem szégyen  az idősebbet megkérdezni s tanácsot kérni  ha valamit nem tudtok.Mindig jobb mintha  nem vennétek észre a nagyobb bajt, Mert bizony vannak!  A 80as évekig öröm volt a méhészkedés  de behurcolták az anya here cserékkel az atkát, s ellenszerként a hatóanyag vagy túlerős volt amitől az egész család elpusztult vagy  nem volt benne elegendő szer ami miatt elhatalmasodik az atka fertőzés és a család emiatt pusztul el.Na és a nagyobb betegségek  felismerése, ami  nagy tapasztalatot igényel.Tehát fiatal kezdő méhész társadalom, ne felejtsetek el  folyamatosan kérdezni, segítséget kérni , tanulni.A könyveket forgassátok olvassátok hogy tudjatok a méhekkel,bánni, hogy megértsétek a méhek életét, hogy észre vegyétek  a kis apró jeleket is, ami valamire figyelmeztet.Végezetül azt tudom hogyha a méheknek  megfelelő méhlegelőt tudunk biztosítani a méhek boldogok nem haragosak halkan szólnak hozzánk, s mi is boldogok vagyunk.Folytatom! De ezek a képek magukért beszélnek.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése